2012. augusztus 28., kedd


       A LEGFŐBB EMBERI KONFLIKTUSOK MEGOLDÁSÁRÓL ,A BELSŐ BÉKÉRŐL



Ha életed legnagyobb boldogságát csak a Külső Világban fellelhető
tapasztalatokból vezeted le, azaz a rajtad kívül eső fizikai világból, akkor ahhoz,
hogy boldog lehess, soha nem leszel hajlandó lemondani egy morzsáról sem
abból, amit felhalmoztál, akár egyénként, akár nemzetként.
Még azok is beleesnek ebbe a csapdába, akiknek „nincs", és az anyagi javak
hiányában látják boldogtalanságuk forrását. Örökösen az kell majd nekik, ami a
tiéd, neked meg eszed ágában sem lesz megosztani velük.

Az élet egésze spirituális, és ezért az élet minden problémája spirituális eredetű,
és csakis spirituálisan oldható meg.
Azért vannak háborúk a bolygótokon, mert valakinek van valamije, amit valaki

más meg akar szerezni. Ezért tesznek olyasmit az emberek, amit mások nem
akarnak, hogy megtegyenek.
Minden konfliktus az eltévelyedett vágyakból fakad.
Az egyetlen béke, ami tartós lehet, a Belső Béke.
Hagyjátok az embereket meglelni belső békéjüket. Amikor megleled belső
békédet, arra is rájössz, hogy mi mindenre nincs szükséged.
Ez egyszerűen azt jelenti, hogy nem lesz többet szükséged a külső világ dolgaira.
Az, hogy „semmire sincs szükséged", nagy szabadságot jelent. Először is, a
félelemtől szabadít meg. A félelemtől, hogy van valami, amit nem tudsz soha
megszerezni. A félelemtől, hogy van valamid, amit elveszíthetsz. A félelemtől,
hogy egy bizonyos dolog nélkül soha nem leszel boldog.
Másodsorban, az, hogy „semmire sincs szükséged", a haragtól is megszabadít. A
harag a félelem hangja. Amikor nem télsz semmitől, semmi sem okozhat haragot.
Nem lesz benned harag, amikor nem kapod meg, amit akarsz, mert akarásod
nem szükségből fakad. Következésképpen, nincs benned félelem amiatt, hogy
esetleg nem kapod meg. Tehát, harag sincs.
Nem lesz benned harag, amikor azt látod, hogy mások olyat tesznek, amit nem
akarsz, hogy megtegyenek, mert semmilyen érdeked nem fűződik hozzá, hogy
tegyék avagy sem. Tehát, nincs harag.
Nem lesz benned harag, amikor valaki nem kedves hozzád, mert nem lesz
szükséged rá, hogy bárki is kedves legyen hozzád. Nem lesz benned harag,
amikor valaki szeretetlen, mert nem lesz szükséged rá, hogy bárki is szeressen.
Nem lesz benned harag, amikor valaki kegyetlen, bántó vagy tönkre akar tenni,
mert nem lesz szükséged rá, hogy másként viselkedjenek, és mert tisztában
leszel vele, hogy téged nem lehet tönkretenni.
Még akkor sem lesz harag benned, amikor az életedet akarják kioltani, mert nem
fogsz félni a haláltól.
Amikor elveszíted a félelmet, minden egyebet elveszíthetsz, akkor sem lesz
benned harag.
A tudás, hogy minden, amit teremtettél, újfent megteremthető, vagy, ami még
fontosabb, hogy nem számít, belülről fakad majd. Amikor megleled a Belső Békét,
senki és semmi, semmiféle hely, feltétel, körülmény vagy helyzet megléte vagy
hiánya nem befolyásolja a lelkiállapotodat, nem játszik szerepet léted
megtapasztalásában.
Ez nem azt jelenti, hogy meg kell tagadnod a testiséget. Sőt. Teljes intenzitásában
tapasztalod meg testedet, és oly módon leled örömödet benne, mint soha azelőtt.
Ugyanakkor, a test dolgainak megtapasztalása választható, nem kötelező. Az
érzékeket nem azért fogod megtapasztalni, mert elvárják tőled, vagy azért, hogy
boldog légy vagy hogy beléjük fojtsd bánatodat, hanem azért, mert magad
választottad a megtapasztalásukat.
Ez az egyszerű változás, a belső béke keresése és meglelése minden háborút

megszüntethetne, eltörölné a konfliktusokat, megelőzhetné az igazságtalanságot
és örök békét hozna a világra.
Nincs más képletre szükség, de nem is létezik más. A Világbéke személyes ügy.
Nem a körülmények megváltoztatására van szükség, hanem a tudat
megváltoztatására.



Érezd az érzéseid. Sírjál, ha sírnod kell. Nevess, ha nevetned kell. Tiszteld
önmagad igazát. Amikor túl vagy minden érzésen, maradj csöndben és tudd,
hogy ki az az Isten.





             A  HÁZASSÁGRÓL  (tisztelet a kivételnek)


A házasság, ahogyan a többség gyakorolja, nem különösebben szép. Hiszen
két-három olyan alapvető vonást is megsért, ami minden egyes ember esetében
természettől fogva igaz.


Tehát aki Vagy, az a szeretet.
Ami a szeretet, az határtalan, örökkévaló és szabad.
Ennélfogva ez az, ami vagy. Ez a természete annak, Aki Vagy. Természetedből
fakadóan határtalan, örökkévaló és szabad vagy.
Nyilvánvaló, bármilyen mesterséges társadalmi, erkölcsi, vallási, filozófiai,
gazdasági vagy politikai létesítmény, ami sérti vagy alárendeltségbe kényszeríti a
természetedet, az Éned elnyomásával egyenlő - és fel fogsz lázadni ellene.
Mit gondolsz, mi hozta létre a hazádat ? Hát nem a „Szabadságot vagy halált"
végletei ? Mert nincs más lehetőség !
Nos, ezt a szabadságot előbb feladtátok a hazátokban, aztán lemondtatok róla az
életben is. És tettétek mindezt ugyanazért a nagy becsben tartott tényezőért: a
biztonságért.
Féltek igazán élni - valósággal rettegtek az élettől - annyira féltek, hogy a
biztonságért cserébe feladtátok, sőt eladtátok lényetek igaz természetét.
A házasságnak nevezett intézmény az arra tett kísérlet, hogy megteremtsétek ezt
a biztonságot, ahogy az államnak nevezett intézménynek is ugyanez a szerepe.
Voltaképpen mindkettő ugyanannak a dolognak a két megnyilvánulási formája:
mesterséges társadalmi létesítmények, amelyeket azért hoztatok létre, hogy
irányítsátok, befolyásoljátok, megszabjátok egymás viselkedését.

A "hitelesített" emberi párkapcsolatok jelenlegi,
kevéssé dicsteljes formájában inkább a félelem legteljesebb megnyilvánulása.
Ha a házasság lehetővé tenné, hogy határtalan, örökkévaló és szabad lehess a
szerelemben, akkor valóban a szeretet végső kijelentése lenne.
A dolgok azonban egészen másként állnak: abbéli igyekezetetekben házasodtok
össze, hogy ígéret vagy felelősségvállalás szintjére alacso-nyítsátok le a
szerelmeteket.



2012. augusztus 21., kedd



Egyetlen pillanat létezik csupán, a Most örökös pillanata.

Minden, ami valaha történt, jelenleg történik, és minden, ami valaha történni fog,
ebben a pillanatban következik be. Most. Semmi nem történt valami „előtt",
egyszerűen azért, mert nincsen előtte. Semmi nem történik valami „után", mert
nincsen utána. Egyedül és kizárólag a Most létezik.

2012. augusztus 1., szerda




Én vagyok a Legmagasabbrendű Létező. Én vagyok Mindenek Ösz-szessége. A
Kezdet és a Vég. Az Alfa és az Omega.
Én vagyok a Lényeg és a Szubsztancia. A Kérdés és a Válasz. A Fent és a Lent. A
Bal és a Jobb, az Itt és a Most, az Előtt és az Után

Én vagyok a Fény; és én vagyok a Sötétség, melyből megszületik a fény. Én
vagyok a Végtelen Jó, és a Rossz, amitől a jó egyáltalán létezhet. Ez mind én
vagyok: Mindenek Összessége. És nem tapasztalhatom meg Önmagam bármely
részét anélkül, hogy megtapasztalnám Önmagam Teljességét.
Nos, éppen ezt nem érted Velem kapcsolatban. Azt akarod, hogy egy bizonyos
minőség legyek, és semmi más. Hogy Én legyek a magas, ne az alacsony. A jó, és
ne a rossz. Ám ha így megtagadod az egyik felemet, azzal az Éned egyik felét is
megtagadod. Ez esetben pedig soha nem lehetsz az, Aki Valójában Vagy.
Én vagyok a Magasztos Mindenség, és meg akarom tapasztalni Magam. Ezt pedig
általad és valamennyi más létező által teszem meg. A döntéseim révén
felségesnek tapasztalom meg Önmagam. Mert minden döntés megteremti
önmagát. Minden döntés végleges. Minden döntés Engem jelenít meg annak, Aki
Most Akarok Lenni.
De még Én sem választhatom a magasztosságomat, ha nincs választási
lehetőség. Bizonyos részemnek kevésbé nagyszerűnek kell lennie Számomra,
hogy a nagyszerű részem mellett dönthessek.

2012. július 24., kedd


ISTENRŐL ÉS A SZERETETRŐL





Mindig veled van Isten, az idők végezetéig.
És az idők végezetéig nem fogja rád erőltetni az akaratát.
Azt akarja, ami a legjobb számodra. De mindenekelőtt azt akarja neked, amit
te akarsz. Ez a szeretet legbiztosabb mércéje.


"Amikor azt akarom neked, amit te akarsz magadnak, akkor igazán szeretlek.
Amikor azt akarom neked, amit Én akarok neked, akkor rajtad keresztül
Önmagamat szeretem."


Ugyanezzel a mércével állapíthatod meg, szeretnek-e téged mások, vagy hogy
igazán szeretsz-e másokat. Mert a szeretet nem önmagával törődik, hanem azon
igyekszik, hogy segítsen megvalósítani a szeretet tárgyának akaratát.



Útjukat kereső lelki társainknak....

Nincsen olyasmi, mint a „mennybe jutni". Csak annak a tudása van, hogy már
ott vagy. Van jóváhagyás, elfogadás és megértés, nem pedig fáradozás vagy
erőfeszítés érte. Nem mehetsz oda, ahol már ott vagy. Hogy ezt tehesd, ahhoz el
kellene menned onnan, ahol vagy, és azzal érvénytelenítenéd az egész utazás
célját.
Az a legmeghökkentőbb ebben, hogy a legtöbbek szerint el kellene hagyniuk a
helyet, ahol már ott vannak, azért, hogy eljussanak oda, ahová menni akarnak.
Így aztán elhagyják a mennyeket, azért, hogy eljussanak a mennyekbe - és
közben megjárják a poklot.
A megvilágosodás annak a megértése, hogy nincs hová menni, nincs mit tenni, és
nem is kell semmivé lenni - kivéve azt, pontosan azt, aki ebben a pillanatban
vagy.
Úton vagy a seholba.
A menny - ahogy nevezed - nincs sehol. Sehol másutt. A menny itt van.

Az embereket arra tanítják hogy, féljék istent...


Ez meg is bénította a Vele való kapcsolatodat.
Csak akkor tudtál bármiféle említésre méltó kapcsolatot létesíteni Istennel, mikor
felhagytál ezzel a félelemmel.
Ha megajándékozhatna valamivel, ha olyan különleges kegyben
részesítene, ami hozzásegít, hogy megtaláld, akkor a félelem nélküliség lenne
az az ajándék.
Áldottak akik nem félnek, mert megismerik Istent.
Ez annyit jelent, hogy legyen bátorságod eldobni a benned kialakított képet
Istenről.
Legyen bátorságod magad mögött hagyni mindazt, amit másoktól hallottál
Istenről.
Legyen benned annyi bátorság, hogy saját magad tapasztald meg Istent.
És emiatt nem szabad bűntudatot érezned. Nem szabad bűnösnek érezned
magad, amikor a saját tapasztalatod ellentmond annak, amiről azt hitted, hogy
tudod, amit mások mondtak neked Istenről.

Nincs más ellensége az embernek, csak a félelem és a bűntudat!!!